Plauener 23 000 eurót veszít – kriptográfiai csalók támadtak az interneten!

Plauener 23 000 eurót veszít – kriptográfiai csalók támadtak az interneten!

Egy tragikus kriptográfiai csalásban több mint 23 000 eurót veszített egy 42 éves plaueni férfi. A vélhetően jövedelmező kriptobefektetésekről a károsultat egy internetes ismerőse értesítette. A kriptovaluták világába való belépés kezdetben pozitívan indult. Úgy tűnt, a kisebb befektetések meghozták a gyümölcsüket, és egy idő után a férfi úgy döntött, hogy 23 000 eurót letétbe helyez. Ám ez a befektetés után jött a sokk: közölték vele, hogy gondok vannak a kifizetéssel, és mintha ez nem lenne elég, újabb ötszámjegyű összeg kifizetésére kényszerítették. Ellenkező esetben az elkövetők a fiók letiltásával fenyegetőztek. Az áldozat megrémült, és végül feljelentette az esetet a rendőrségen. Ez most csalás és zsarolás ügyében indított nyomozást Szabad sajtó jelentették.

Az eset azonban nem elszigetelt incidens, hanem egy sokkal nagyobb probléma része: évente mintegy 70 milliárd eurós kárt okoznak a kriptocsalás világszerte. Az emberek újra és újra bedőlnek a hamis befektetési platformok machinációinak, amelyek pszichológiailag kifinomult módszerekkel megtévesztik az áldozatokat. Az elkövetők gyakran maguk is áldozatok, akik egy álságos rendszer csapdájába estek, amint azt az úgynevezett „disznóvágás” átverésről szóló jelentések mutatják. Ez a módszer leírja, hogy a kiberrabszolgák olyan siralmas körülmények között olyan országokban, mint Kambodzsa, hogyan kényszerülnek hamis személyazonosságok felhasználására, hogy bizalmat építsenek, és áldozataikat kriptográfiai csalásokba keverjék. Ez az információ innen származik napi hírek.

A csalók trükkjei

A kriptovaluták, legyen az Bitcoin, Ethereum vagy Solana, milliárd dolláros piaccá fejlődtek, és ezzel megnőtt a csalók ösztönzése. A bûnözõk átverése hat fázisra osztható, melyeket gyakran használnak a gyanútlan befektetők megtévesztésére:

• Täuschung durch Werbung: Über soziale Netzwerke werden potenzielle Anleger mit falschen Empfehlungen angesprochen.
• Scheinseriosität: Die Opfer werden auf täuschend echte Webseiten geleitet, die Professionalität ausstrahlen.
• Erstkontakt: Conversion Agents bauen Vertrauen auf und initiieren erste Zahlungen.
• Retention Agents: Emotionale Bindungen werden geschaffen und der Eindruck erfolgreicher Investitionen vermittelt.
• Technische Kontrolle: Durch Fernzugriffssoftware erhalten die Betrüger Zugang zu persönlichen Daten der Opfer.
• Totalverlust: Zugänge werden gesperrt, Auszahlungen verweigert, und plötzlich tauchen angebliche Rückholfirmen auf, die ebenfalls betrügerisch sind.

A károsultak gyakran túl későn veszik észre, hogy pénzüket nem valódi befektetésekbe fektették, és pénzügyi csődbe kerülnek. A Jogi tippek a Rechtsanwalt.de webhelyről megmutatni, milyen fontos a gyors cselekvés. Az áldozatoknak haladéktalanul le kell állítaniuk a kifizetéseket, meg kell szakítaniuk a kommunikációt, és meg kell őrizniük a bizonyítékokat a büntetőjogi és polgári jogi igények érvényesítéséhez.

Az ilyen típusú kiberbűnözés felderítése gyakran nehéz, mert az elkövetők határokon átnyúlóan tevékenykednek, és a bűncselekmények gyakran külföldön történnek. Eközben a hatóságok nemzetközi szinten együttműködnek e bűncselekmények elleni küzdelemben. Plauener esete ismét megmutatja, milyen fontos az oktatás és a tudatosság a digitális világban, hogy megvédjük az embereket az ilyen csaló tevékenységektől.