Megdöbbentő kinyilatkoztatások: Az NDK drezdai otthonainak sötét öröksége

Megdöbbentő kinyilatkoztatások: Az NDK drezdai otthonainak sötét öröksége

A múlt héten a Drezdai Városi Klinika sürgős felhívást intézett az NDK sötét időszakából származó érintett nőkhöz. A cél az, hogy megértsük azokat a traumatikus élményeket, amelyeket sok nő elszenvedett az úgynevezett „gonorrhoeás kastélyokban”. Az olyan túlélők történetei, mint Jana Mendes-Bogas, aki egyszer megszökött egy NDK-beli gyermekotthonból, rávilágít a rezsim alatti visszaélések mértékére. Az MDR erről számol be Személyes tapasztalatai alapján Jana azt mondja, hogy sok nőnek, aki ezekbe az intézményekbe került, szörnyű nőgyógyászati ​​vizsgálatokon kellett átesnie – gyakran orvosi ok nélkül.

Amint Christine Wöldike, a Friedrichstadt Kórház régi alkalmazottja leírja, sokan közülük siralmas állapotban voltak. Az „antiszociálisnak” minősített nőket nemcsak elnyomták ezekben az otthonokban, hanem takarítási szolgáltatásként is igénybe vették, és sokuk prostitúcióvá vált. Az ifjúsági jóléti hivatal döntései mindenre kiterjedtek, és gyakran figyelmen kívül hagyták a szülők befolyását.

Élet az NDK-s gyermekotthonokban

Annak érdekében, hogy helyesen megértsük a kor képét, fontos áttekinteni az NDK-ban található gyermekotthonok különböző típusait. Ide tartoztak az árva gyermekek otthonain kívül állandó kisgyermekotthonok és speciális otthonok a nehezen nevelhető fiatalok számára. Az időkattintások leírása hogy az 1960-as években megnövekedett az állandó otthonok férőhelyei, ahonnan sok gyerek soha nem került ki. Ezekben az intézményekben szabályozták az életet, és gyakran nem vették figyelembe a gyerekek egyéni szükségleteit. Ehelyett az volt a cél, hogy a fiatalokat „szocialista személyiséggé” neveljék, aminek sok esetben traumatikus következményei voltak.

Kerstin Gueffroy, egy másik kortárs tanú lenyűgözően leírta „Torgau pokla” című könyvében, hogy mit kellett átélniük a gyerekeknek és a fiataloknak ezekben az otthonokban. Élményei olykor annyira felkavaróak, hogy nemcsak a fizikai bántalmazástól, hanem az érzelmi elszigeteltségtől és a szigorú fegyelmi intézkedésektől is szenved. Az itt alkalmazott oktatási módszerek gyakran kegyetlenek és megalázóak voltak. Deutschlandfunk kiemeli hogy ezek a különleges otthonok – különösen az 1980-as években – egyre inkább a Stasi befolyása alá kerültek, amely információkat gyűjtött az otthonban élő gyerekekről, és gyakran invazív gyakorlatokkal társult.

Az aktuális feldolgozás

Tekintettel erre a nehéz és gyakran titkolózó történetre, a Drezdai Városi Klinika sürgősen felszólítja a nőket, hogy jelentkezzenek, hogy közösen megbékéljenek a történtekkel. Jana Mendes-Bogas hangsúlyozza, mennyire fontos megbékélni saját múltjával, és megérteni, hogy az átélt szörnyűségek ellenére sem szabad feladni.

Ennek a történelemnek az újrafelfedezése nem csak az érintettek, hanem a társadalom egésze számára is elengedhetetlen. A túlélők történetei erőteljes emlékeztetők arra, hogy nem szabad elfelejtenünk múltunk sötét fejezeteit, és értékes tanulságot jelentenek a jövő számára.